FRA

Programok

Előadó: Dr. Florent Domine, Takuvik joint International Laboratory, CNRS és Université Laval, Québec, Kanada

A Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Hónap és az „Éghajlatunk - kiállítás 360°-ban” keretében megrendezésre kerülő konferencia.

Összefoglaló: Az örökké fagyott talaj (vagyis permafroszt, angolul permafrost) több mint 15 millió km2-es területet fed a sarkvidéken. A növényi maradványok nem nagyon bomlanak le a sarkvidéken, hanem több ezer éve halmozódnak. Olyannyira, hogy a permafroszt mára már nagyobb szén-dioxid-tartállyá vált, mint a fosszilisüzemanyag-tartalékok. A permafroszt globális felmelegedés okozta olvadásának következményeként a mikróbák megemészthetik ezt a fagyott szén-dioxidot, amely így üvegházhatású gázként, CO2 és CH4 formájában a légkörbe juthat és súlyosbíthatja a felmelegedést. Csak hogy mivel még nem igazán értjük ezeket az összetett folyamatokat, nem tudjuk, hogy a következő évtizedekben mennyi szén-dioxid fog felszabadulni a permafrosztból. Előadásomban ezekre a vetületekre fogok kitérni. A bizonytalanságot illusztrálandó beszélek majd a havazás súlyosbító hatásáról és a növényzet terjedésének enyhítő hatásáról is. Utóbbi a „sarkvidék zöldülése” elnevezésű jelenségként ismert.

 

Pascale Andreani francia nagykövet – német kollégájával, Volkmar Wenzellel és Szigeti Ádám innovációs szakállamtitkárral együtt – május 17-én megnyitotta „A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások” című konferenciát a Budapesti Francia Intézetben.
A Magyarországi Francia Nagykövetség, a Magyarországi Német Nagykövetség és a Francia Intézet által szervezett konferencia célja a mesterséges intelligencia jelentette etikus, jogi és kereskedelmi kihívásokkal, valamint az EU-n belüli együttműködés lehetőségeivel kapcsolatos eszmecsere folytatása.

Pascale Andréani nagykövet fogadta a Francia Intézet meghívására Magyarországra látogató 2018-as fizikai Nobel-díjas Gérard Mourou-t, aki tartott egw előadást a Francia Intézetben, egy előadást a Magyar Tudományos Akadémiánm majd találkozott a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és sajtótájékoztatót tartott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Szegeden, az európai ELI infrastruktúra (Extreme Light Infrastructure) magyar pillérének helyszínén, amelynek ő volt a kezdeményezője (ELI-ALPS Szeged), elindította az új SYLOS lézerrendszert

 

Az eseményekhez kacsolódó sajtóhírek:

Magyar Nemzet: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/szegedrol-johet-a-megoldas-a-sugarzasra-6924131/

Magyar Nemzet: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/palkovics-laszlo-kiemelkedo-fizikusokat-varnak-juliusban-szegedre-6925034/

ATV: http://www.atv.hu/belfold/20190514-a-nobel-dijas-mourou-professzor-es-a-szegedi-lezer-nagy-dobasa

 

 

 

Szakmai nap

Daniel Boulens, Lyon város zöldterületek fejlesztéséért felelős igazgatója, a Parc de la Tête d’Or, a lyoni botanikus kertek és az állatkert vezetője részvételével. 

Napjainkban az urbanizáció folyamata, globális szinten, egyre nagyobb méreteket ölt. E tekintetben, valamint a globális felmelegedés összefüggésében a növények jelenléte a városokban kiemelt fontosságú.

Daniel Boulens előadása után, magyar szakmai szervezetek és kutatóegyetemek mutatkoznak be röviden (Főkert ; Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar ; ELTE Füvészkert, Nemzeti Agrárkamara, Országos Kertészeti Osztály és Díszkertész Alosztály ; Green City Magyarország), majd megvitatják a közönséggel a városlakók új igényeit és a igények kielégítésének módját.

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

Jelentkezés : https://goo.gl/fTjo6k

Előzetes program

Plakát

 

 

 

Május 23.

14.30-18.00

Műhelybeszélgetés az arcról – moderál Késmárszky Róbert, és a menekültkérdésről, Bene Zsuzsa vezetésével, a Magyarországi Frankofón Orvosok Társasága részvételével.

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

18.30

Filmvetítés: La pazza gioia (Őrült boldogság, r. : Paolo Virzì, 2016, 118p)

Olasz nyelvan, angol felirattal

Köszönet a magyar Vertigo Mediának, hogy engedélyt adott a film levetítésére.

 

Május 26.

A 14. Nemzetközi Pszichiátriai és Pszichoanalitikai Találkozó alkalmából belga, francia, olasz és magyar szakemberek beszélnek többek között a trauma kezeléséről, a művészetterápiáról és az endometriózus orvosi, pszichológiai és  szociális aspektusairól.

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

 

A részletes program itt olvasható.

Előadó: Jocelyn Benoist, a Paris I Panthéon-Sorbonne Egyetem filozófia-professzora.

Az előadást felvezeti és moderálja: Takács Ádám, az ELTE adjunktusa.

Az elmúlt húsz évben meghatározó jelenség ütötte fel a fejét a francia filozófiai életben: visszatért a metafizika. Ez a motívum természetesen egyáltalán nem egyértelmű, hiszen ez a fogalom annyi különböző heterogén valóságot és törekvést fed le. Jelentős fordulat ez, hiszen az előző évszázad filozófiai áramlatai, habár eltérőek voltak egymástól és ütköztek is egymással, összességében ellenébe mentek a metafizikának. Megpróbáljuk megfejteni ennek a látszólagos új kiindulópontnak az értelmét. Megvizsgáljuk, hogy hogyan viszonyul a „realizmus” filozófiai elvárásának nemrégiben kezdődő térnyeréséhez, amellyel csak részben fedik egymást.  Mindeközben pedig a spekulatív stílus filozófiába történő nem kritikus visszatérése ellenére megerősítjük, hogy szükség van egy, a metafizikára alkalmazott terapeutikus kritikai formára, és megpróbáljuk megfelelő tartalommal megtölteni a metafizikai típusú kérdésfeltevés egyszerűsíthetetlenségét, amelyet nem is lehet, és nem is szabad kikezdeni.

Jocelyn Benoist kortárs és tudásfilozófiai professzor a Paris 1 Panthéon-Sorbonne Egyetemen. A párizsi Archives Husserl igazgatója és számos, nemrégiben megjelent mű szerzője:  Le Bruit du Sensible (Ed. du Cerf, 2013) ; Logique du Phénomène (Ed. Hermann, 2016), L’Adresse du Réel (Vrin, 2017).

Együttműködő partner: Filozófiai Kollégium

Francia nyelven magyar szinkrontolmácsolással

Patrick Boucheron előadása élőben a Párizsi Ecole Normale Supérieure-ből, Klaniczay Gábor történész közreműködésével.

Patrick Boucheron a Collège de France professzora. Szakterülete a XIII-XVI. századi nyugat-európai erőviszonyok története.

Tanulmányait a Saint-Cloud-i Ecole Normale Superieure-ön végezte (1985-1989), ahová később, 1994-ben, mint egyetemi docens tért vissza. Doktori dolgozatának témája, amit a párizsi Sorbonne-on írt, a késő-középkori Milánóban a hatalmi szervek által kibocsátott építési engedélyek vizsgálata. Doktori védése után - mielőtt a Collège de France oktatója lett - előbb mint docens, majd mint professzor, a Sorbonne-on tanított középkori történelmet. A Collège de France-on 2015. december 17-én tartotta meg bemutatkozó előadását, amellyel nem csak az egyetemi körök figyelmét keltette fel. Patrick Boucheron azt vallja, hogy a történelem maga a jelenkori irodalom. Célja, hogy elbeszélő történeteken keresztül összekösse a jelenkor emberét a történelemmel, mindezt anélkül, hogy megsértené a kutatói etikát.

A konferencia az Egy bizonyos gondolat Európáról című előadássorozat keretében kerül megrendezésre

Az “Egy bizonyos gondolat Európáról” egy hat előadásból álló konferencia-sorozat, amely 2018 tavaszán kerül megrendezésre Párizsban és Európa más nagyvárosaiban, így például Budapesten. A konferenciák 19:30-tól 21:30-ig tartanak. Párizsi meghívottaink, két értelmiségi és négy világhírű gondolkodó (Elisabeth Roudinesco, Myriam Revault d’Allonnes, Toni Negri, Alain Badiou, Thomas Piketty, et Patrick Boucheron), most először fogják kifejteni gondolataikat Európáról, saját szakterületük vonatkozásában. 

A vita olyan kérdéseket vet fel, melyek történelmi, folozófiai vagy pszichoanalitikai szempontól még sosem voltak elemezve. Az elemzés ezen új nézőpontja színesíti a vitát és politizálja a témát.

A  párizsi konferenciák nem szorulnak nemzeti keretek közé, hanem európai szinten zajlanak: a kontinens több mint tizenkét nagyvárosában közvetítjük őket, majd a helyileg meghívott szakértők fejthetik ki a véleményüket a témáról.

Az eddigi előadások itt érhetők el: Toni Negri, Elisabeth Roudinesco és Thomas Piketty.

A Groupe d’Etudes Géopolitiques (Geopolitikai Tanulmányok Csoportja) által szervezett konferencia

A « Groupe d’Etudes Géopolitiques » egy olyan interdiszciplináris munkacsoport, melyet az Ecole Normale Supérieure diákjai alapítottak, a különböző geopolitikai kérdések megvitatása és elemzése céljából.

Online geopolitikai lapunk – A Nagy Kontinens – szerkesztőségi irányvonala nyíltan interdiszciplináris. Szerkesztőink olyan egyetemi diákok és kutatók, akik a tudományos élet különböző területeiről érkeznek, az irodalomtól a közgazdaságig, a földrajztudománytól a jogig, a történettudománytól a politikai filozófiáig

Célunk, egy többnyelvű, a nemzeti kereteket meghaladó, tudományos diskurzus megteremtése.

Francia nyelven angol szinkrontolmácsolással

Francia Intézet, Téléthèque (2. emelet)

2018. 04. 11.

Az orvosi képalkotás kihívásai és a mesterséges intelligencia

Francis BESSE radiológus előadásában

Az előadó megkísérli felvázolni azt, hogy mi várható és mi az, ami ijesztő lehet a mesterséges intelligencia használatában az orvoslás, azon belül is a radiológia területén. Az előadás célja felhívni az orvos társadalom és a civil szféra  figyelmét az új technológiák generálta elkerülhetetlen változásokra. A program ingyenes, nyitott a nagyközönség előtt.

Franciául magyar szinkrontolmácsolással.

Helyszín : Lurdy Ház (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.)

A konferencia a 26. Francia-Magyar Radiológiai Szimpózium keretében kerül megrendezésre.

A belépés díjtalan.

Illatszerek az ókorban

2018. 04. 12.

Jean-Pierre Brun régész, a Collège de France professzora előadásában.

Jean-Pierre Brun 1978 és 2000 között a Var megyei Régészeti Központ (Toulon), majd 2000-től 2011-ig a nápolyi Jean Bérard Központ igazgatója; a CNRS és az Ecole française de Rome dél-olaszországi (Pompeii, Sepino, Cumae) régészeti kutatócsoportjának vezetője. Emellett több tematikus kutatásban is részt vesz: a La Crau d’Arles mellett talált karámok feltárása alapján az állattartás korai formáit vizsgálja, az illatszerek történetéhez az olaszországi Paestum és a görögországi Délosz területén végez ásatásokat, a keleti kereskedelem sajátosságait pedig az Egyiptom keleti, sivatagos részén futó karavánutak mentén épült római erődök maradványaiból igyekszik rekonstruálni.

2012 óta a Collège de France oktatója egyetemi tanári rangban, tárgya a „Gyakorlati és gazdasági ismeretek az ókori mediterráneumról”, amelynek keretében foglalkozik a korabeli olaj- és bortermeléssel, illatszerek előállításával, az energiatermeléssel, valamint a természeti erőforrások kiaknázásával Kelet-Egyiptom sivatagos területén.

Francia nyelven magyar szinkrontolmácsolással.

1. emelet - Auditórium

A belépés díjtalan

Program

Thomas Piketty előadása élőben a Párizsi Ecole Normale Supérieure-ből, Pogátsa Zoltán  közreműködésével

Francia nyelven angol felirattal

A konferencia iránti nagy érdeklődésre való tekintettel, előzetes regisztráció szükséges, melyet az alábbi a linken végezhet el: https://goo.gl/forms/xidgyHblfYVYRcEs2

►Szintén a nagy érdeklődésre való tekintettel, a konferencia helyszíne az Auditorium lesz.

Thomas Piketty, francia közgazdász, A tőke a 21. században című kötetével vált nemzetközileg elismertté. 2002-ben megkapta a legjobb fiatal francia közgazdász díjat, 2012-ben a Foreign Policy a világ száz legbefolyásosabb értelmiségiei közé választotta. A vagyon eloszlása és a tőke természetével kapcsolatos elméletei, melyek élénk vitát keltettek, a gazdasági egyenlőtlenségekről szólnak, és ellent mondanak a már ortodoxnak titulált, az 1950-es években kifejtett Kuznets-i gondolatnak (lásd : Economic Growth and Income Inequality).

Meggyőződéses Európa-barát, valóban elkötelezett Európa mellett, ahol otthon érzi magát.

2017-ben Stéphanie Hennette, Guillaume Sacriste és Antoine Vauchez együttműködésével publikálják Az egy szerződés az eurozóna kormányzásának demokratizálódásáról (T-DEM) című értekezést. Az írás egyben vitaindító is a legkevésbé átlátható európai intézmények demokratikus mechanizmusainak szerepéről, ugyanakkor egy felhívás a polgárok számára arról, hogy az Európával kapcsolatos témák rájuk is tartoznak (Libération, 2017).

A konferencia az Egy bizonyos gondolat Európáról című előadássorozat keretében kerül megrendezésre

Az “Egy bizonyos gondolat Európáról” egy hat előadásból álló konferencia-sorozat, amely 2018 tavaszán kerül megrendezésre Párizsban és Európa más nagyvárosaiban, így például Budapesten. A konferenciák 19:30-tól 21:30-ig tartanak. Párizsi meghívottaink, két értelmiségi és négy világhírű gondolkodó (Elisabeth Roudinesco, Myriam Revault d’Allonnes, Toni Negri, Alain Badiou, Thomas Piketty, et Patrick Boucheron), most először fogják kifejteni gondolataikat Európáról, saját szakterületük vonatkozásában. 

A vita olyan kérdéseket vet fel, melyek történelmi, folozófiai vagy pszichoanalitikai szempontól még sosem voltak elemezve. Az elemzés ezen új nézőpontja színesíti a vitát és politizálja a témát.

A  párizsi konferenciák nem szorulnak nemzeti keretek közé, hanem európai szinten zajlanak: a kontinens több mint tizenkét nagyvárosában közvetítjük őket, majd a helyileg meghívott szakértők fejthetik ki a véleményüket a témáról.

A Groupe d’Etudes Géopolitiques (Geopolitikai Tanulmányok Csoportja) által szervezett konferencia

A « Groupe d’Etudes Géopolitiques » egy olyan interdiszciplináris munkacsoport, melyet az Ecole Normale Supérieure diákjai alapítottak, a különböző geopolitikai kérdések megvitatása és elemzése céljából.

Online geopolitikai lapunk – A Nagy Kontinens – szerkesztőségi irányvonala nyíltan interdiszciplináris. Szerkesztőink olyan egyetemi diákok és kutatók, akik a tudományos élet különböző területeiről érkeznek, az irodalomtól a közgazdaságig, a földrajztudománytól a jogig, a történettudománytól a politikai filozófiáig

Célunk, egy többnyelvű, a nemzeti kereteket meghaladó, tudományos diskurzus megteremtése.

Helyszín : Francia Intézet, Auditorium

Az örökség fogalommeghatározásának kibővítése a szellemi kulturális örökség fogalmával, az örökségvédelem országos és nemzetközi szinten történő kezeléséhez szükséges intézményi keretrendszer kialakítása és a kulturális örökségnek a nagyközönség körében történő népszerűsítése számos kérdést vet fel: milyen politikai és kulturális kihívások merülnek fel a tárgyi és a szellemi örökség kapcsán? Milyen szerepe van a kulturális örökségnek a kulturális sokszínűség védelmében és hogyan hat a társadalmi kohézióra ebben az egyre globalizáltabb világban? Mi az államok és a társadalmak szerepe a kulturális örökség meghatározásában és őrzésében? A francia „patrimoine” szó vajon ugyanazt jelenti-e, mint az angol „heritage”, vagy a magyar „örökség” szavak?

A kerekasztal-beszélgetésen francia és magyar szakértők járják körül ezeket a kérdéseket.

 Résztvevők:

-          Sonkoly Gábor, az ELTE Bölcsészetttudományi Karának dékánja, az Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszékének tanszékvezetője és az Európai Örökség cím szakértője,

-          Fejérdy Tamás, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, műemlékvédelmi építész-szakmérnök, a Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok Programjának oktatója,

-          Alexandra Kowalski, a Közép-európai Egyetem Szociológiai és Szociális Antropológiai Tanszékének és a Kulturális Örökség Tanulmányok Programjának oktatója,  kulturális intézmények összehasonlító történeti szakértője,

-          Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára.

Együttműködő partnerek: Magyar UNESCO Bizottság, Közép-európai Egyetem Kulturális Örökség Tanulmányok Programja, ICOMOS.

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással.

A regionális frankofón érveléstechnikai verseny harmadik kiadása

Múlt pénteken, 2018. november 23-án tartották a regionális frankofón érveléstechnikai verseny harmadik kiadását. A verseny szervezői a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet és az ELTE voltak, a Frankofón Egyetemi Ügynökség és a René Cassin Alapítvány támogatásával.

A 186 pályázóból a szóbeli fordulóra kiválasztott 15 francia és frankofón Közép-Európai hallgató (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovénia) egy fiktív környezeti jogi eset kapcsán mérte össze tudását. A hat döntős jelölt ezután egy aktuális környezeti kérdéssel foglalkozott.

Franciaország magyarországi nagykövete, Pascale Andréani adta át a díjakat a nyerteseknek a Francia Nagykövetség Rezidenciáján egy fogadás keretein belül. A nyeremények egy-két hónapos szakmai gyakorlatot nyújtanak rangos nemzetközi ügyvédi irodákban (mint például a White and Case, és a Simmons and Simmons), a Frankofón Egyetemi Ügynökség finanszírozásában.

A verseny ezévi nyertesei a következők:

  • „Francia hallgatók” kategória:
    • Jérôme Graefe, a Dél-nyugat Pireneusok Ügyvédi Iskolája hallgatója, 1. díj;
    • Amélie Fayard, a Jean Monnet de Saint-Étienne egyetem hallgatója, 2. díj.
  • „Magyar hallgatók” kategória:
    • Bíró Viktória, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 1. díj;
    • Lakatos Luca, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, 2. díj.
  • „Közép- és Kelet-Európa többi részének hallgatói” kategória:
    • Michalina Kowala, Poznani Adam Mickiew Egyetem hallgatója, 1. díj;
    • Lena Kevorkijan, a Ljubljanai Egyetem hallgatója, 2. díj.

An interdisciplinary PhD student conference organized by the French Institute in Budapest in collaboration with the College of Philosophy Budapest.

Thursday, 4th October, 2018, French Institute, Budapest

Call for Papers - deadline 5 August 2018

The year 1968 with its cycle of protest, social movements and political events shaped considerably the ways in which we think today about modern society, political reality and social practice. This conference seeks to provide an opportunity for graduate students in humanities from France and Hungary for taking this year in its local or global signification and reflect on its implications as well as lasting consequences in the fields of philosophy and the human sciences. General questions of interest can be: How have the theoretical and methodological approaches in humanities evolved in the aftermath of 1968? What are the new topical questions in philosophy and the human sciences the appearance of which can be linked to the events of 1968? Who are the major representatives of the legacy of 1968 in these disciplines? In what ways the events of this year have changed the ways we think about event, structure, experience, practice, action, agency today?    

We welcome papers from the disciplines including but not limited to philosophy, sociology political science, history, cultural studies, gender studies, comparative literature.

Eligible graduate students for the conference are those who are enrolled in a doctoral program in the humanities in France or in Hungary.  

Submissions should consist of an abstract (up to 300 words), including a title and a short biography in English. The deadline for all abstract submissions is the 5th of August 2018. Applications should be sent to: adtakam@gmail.com. Applicants will be informed of the outcome by email no later than the 25th of August, 2018. The selected participants will be invited to present their paper, in English, in 20mns followed by a discussion. Questions about conference details may be directed to Professor Adam Takács: takacsadam@hotmail.com

The accommodation and travel expenses of the selected participants from France will be fully covered by the organizers.

The graduate conference will be a joint event of the “1968 in French Philosophy and Social Sciences” conference to be held on the 5th October 2018 at the French Institute in Budapest with the participation (from France) of Bruno Karsenti, Cyril Lemieux, Julia Christ, and others.

Le 23 novembre 2018 à 9:00

Au vu du succès des deux premiers concours de plaidoirie francophone en 2016 et 2017, l’Ambassade de France en Hongrie, l’Institut français de Budapest et l’Université Eötvös Loránd de Budapest organisent, en partenariat avec l’Agence universitaire de la Francophonie (AUF), une troisième édition de ce concours, ouverte aux étudiants francophones d’Europe centrale (Hongrie, Roumanie, Slovaquie, Slovénie, Bulgarie, Croatie, Lettonie, Lituanie, Pologne et République Tchèque) et français. L’année dernière, des étudiants français, hongrois, roumains et slovènes ont eu l’opportunité de présenter leurs plaidoyers devant un jury international sous la présidence d’un Membre de la Fondation René Cassin. Ils ont plaidé sur un cas fictif relatif à la liberté d’expression et à liberté de la presse, telles que garanties par la Convention européenne des Droits de l’Homme. Les meilleurs candidats ont remporté des stages dans de prestigieux cabinets d’avocats à Paris financés par l’AUF et Budapest.

Principe du concours : Les plaidoiries seront préparées et présentées en français, par un candidat seul. Un cas en relation avec le droit de vivre dans un environnement sain et inspiré de faits réels sera envoyé à chaque candidat le 3 septembre 2018, lui attribuant le rôle de demandeur ou défendeur. Une présélection sera faite par le jury après réception des plaidoiries écrites. Ce concours est ouvert aux étudiants en droit francophones d’Europe centrale (Hongrie, Roumanie, Slovaquie, Slovénie, Bulgarie, Croatie, Lettonie, Lituanie, Pologne et République Tchèque) ainsi que de France, avec une demi-finale et finale à l’Université Eötvös Loránd de Budapest le 23 novembre 2018.

Le déroulement :

1ère phase : Tout étudiant inscrit dans une Université, un Institut d’Etudes Judiciaires ou une Ecole d’Avocats en France ou dans une Université membre de l’Agence universitaire de la Francophonie en Europe centrale et orientale (BECO) peut participer au concours.

Ces candidats devront soumettre un mémoire rédigé sur la base d’une question (communiquée après inscription, portant sur le thème du droit à un environnement sain), et dont le statut (demandeur ou défendeur) sera déterminé par tirage au sort. Les candidats sélectionnés sur la base de leur plaidoirie écrite pourront venir plaider à Budapest pour la demi-finale et la finale.

2ème phase : Les candidats qualifiés pour la demi-finale devront présenter leur plaidoirie devant les membres d’un jury composé d’avocats, de magistrats et de professeurs.

3ème phase : Les meilleurs candidats s’affronteront lors de la finale à l’issue de laquelle un prix leur sera attribué après délibération du jury.

 

 

 

 

Lieu du concours : Université Eötvös Loránd à Budapest (Hongrie)

Date : 23 novembre 2018

Langue de travail : français

Les inscriptions sont ouvertes jusqu’au 14 septembre 2018 : https://goo.gl/fQSGMF

L’argumentation écrite est à envoyer avant le 5 octobre 2018 à l’adresse suivante : plaidoirie@inst-france.hu. Le sujet sera communiqué le 3 septembre 2018.

Les frais de voyages et d’hébergement seront pris en charge par l’Ambassade de France.

Téléchargez les dossiers de présentation :

1. Dossier de présentation - canditats francophones

2. Dossier de présentation - candidats français

3. Dossier de présentation - partenaires

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, a Budapesti Francia Intézet és az ELTE BTK Egyetemközi Francia Központja 2018. december 5–7-én konferenciát rendez

Les relations littéraires entre la France et la Hongrie au XXe siècle

[20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok]

címmel.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Klaniczay terem (Budapest, Ménesi út 11-13.), Institut français de Budapest, Amphithéâtre (1011 Budapest, Fő u. 17.) és ELTE BTK Centre Interuniversitaire d’Études Françaises, Salle Sauvageot (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.f)

 

A konferencia célja a 20. századi francia–magyar irodalmi kapcsolatok feltérképezése a legújabb kutatások tükrében. A tanácskozás része annak a rendezvénysorozatnak, amely az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, az egyetemek Francia Tanszékei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemközi Francia Központja, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Francia Intézet támogatásával és szervezésében valósult meg. A háborúkkal és forradalmakkal teli 20. század történelmi eseményei több fordulópontot hoztak az európai irodalomban, befolyásolva a (leendő) írók, költők, műfordítók, szerkesztők, riporterek, újságírók és színházi rendezők életét és munkáját. A kulturális szervezetek, a felsőoktatás, a színházak és a kiadók lehetőségei folyamatosan változtak.

A konferencia több mint negyven előadója olyan jelentős személyiségekkel foglalkozik, mint Ambrus Zoltán, Andor Gábor, Cserépfalvi Imre, Déry Tibor, Eckhardt Sándor, Eötvös József, Faludy György, Fejtő Ferenc, Anatole France, François Gachot, Gara László, Guillevic, Gyergyai Albert, Hubay Miklós, Hunyady Sándor, Illyés Gyula, József Attila, Karátson Endre, Kassák Lajos, Kont Ignác, Kosztolányi Dezső, Kuncz Aladár, Bajomi Lázár Endre, Márai Sándor, Antoine Meillet, Nemes Nagy Ágnes, Németh Andor, Jean Perrot, Radnóti Miklós, Jean Rousselot, Aurélien Sauvageot, Szerb Antal, Jérôme és Jean Tharaud. A konferencia alkalmat ad megemlékezni a 20. századi francia-magyar irodalmi kapcsoltok két kiemelkedő alakjára: 2018. december 5-én lesz a nyelvész, műfordító és lexikográfus Aurélien Sauvageot halálának 30. évfordulója, valamint 2019-ben az író, újságíró és műfordító Gara László születésének 115. évfordulója.

A konferencia témái:

- 1. téma: Kulturális és történelmi kapcsolatok

- 2. téma: Fordítási, szerkesztési és kiadási stratégiák

- 3. téma: Önkéntes száműzetés és kivándorlás

- 4. téma: A lexikográfia, mint híd a két ország között

A tanácskozás nyelve francia.

A konferencia fővédnöke Őexcellenciája Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete.

Szervezőbizottság:

Tüskés Anna (MTA BTK ITI), Karafiáth Judit (MTA BTK ITI), Györgyi Földes (MTA BTK ITI), Bénédicte Williams (IFB), David Szabó (ELTE BTK CIEF)

Tudományos bizottság:

Angyalosi Gergely (MTA BTK ITI), Ádám Anikó (PPKE BTK), Elisabeth Cottier-Fábián (Paris Diderot Egyetem), Martonyi Éva (PPKE BTK), Guillaume Métayer (CELLF-CNRS), Szász Géza (SZTE BTK), Tverdota György (ELTE BTK)

A konferencia programja és az előadások összefoglalói letölthetők.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

2018 december 5., 18:00: Garay János Az obsitos c. elbeszélő költeményének könyvbemutatója

 

Az európai kontinens az elmúlt két évben új léptékű és egyre gyilkosabb terrorcselekményeket tapasztalt, aláásva az európai országok alapvető értékeit, és megingatva az államok intézményi, politikai, gazdasági és társadalmi egyensúlyát. Az Európai Unió tagállamai kénytelenek módosítani törvényeiket, hogy hatékonyan küzdjenek ezekkel a méltatlan cselekményekkel szemben, olykor megkérdőjelezve a demokráciához oly kedves értékeket. Ez a kihívás különösen a szabadság és a biztonság közötti egyensúly állandó kérdését feszegeti, amelyre a meghívott szakértők megpróbálnak válaszolni.

 

Szeptember 20. 09:00

Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központ

Dugonics ter 2. 6720 – Szeged

Francia nyelven fordítás nélkül

Emailben regisztrálhat : cuf@cuf.u-szeged.hu 

 

Szeptember 21. 09:45

Budapesti Francia Intézet, Auditórium 1011 Budapest, Fő u. 17

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Itt regisztrálhat : goo.gl/xAAi6U

Részletes program itt.

Pascale Andréani nagykövet július 8-án, a francia rezidencián fogadta a francia kormány leendő ösztöndíjasait. 2020-ban a francia kormány 40 ösztöndíjat (ebből 19 új) ítélt oda egyetemistáknak, akik Franciaországban fogják folytatni a felsőfokú tanulmányaikat, vagy ott magas szintű tudást és szakértelmet fognak szerezni.
A fogadás a France Alumni Magyarország keretei között zajlott le, mely azon magyarok hálója, akik Franciaországban folytattak tanulmányokat vagy ott kutattak, és amely különböző ingyenes szolgáltatásokat nyújt, lehetőséget biztosítva ezáltal arra, hogy Franciaországgal és a francia nyelvvel kapcsolatban maradhassanak, illetve, hogy személyes és szakmai kapcsolati hálózatot építhessenek ki.